A szójatermesztés sikere a gyomirtáson áll vagy bukik!
a hatóanyagok főként egy aszályosabb évjá- ratot követően súlyos fitotoxicitást okozhat- nak a szójaállományokban. 2/ Talaj-előkészítés, agrotechnika és a vetés gyomirtást befolyásoló hatása – A sikeres preemergens gyomirtás alapja a jól elmunkált, aprómorzsás vetőágy. Száraz év- járatban a talajfelszín rögösebb, amely nem kedvez a kijuttatott hatóanyagok egyenletes eloszlásának (rögárnyékból előtörő gyomok). Minden területen visszatérő kérdés a for- gatás nélküli talajművelés terjedése, amely szintén befolyásolja a gyomirtási technológia hatékonyságát. A talaj felső rétegében fel- halmozódó gyommagokból csírázó gyomok gyorsabb és agresszívebb kompetítorai a szójának. A szója a sorok záródásáig rossz gyomelnyomó képességű, így a vetés módja (sűrű vagy széles sortávolság) is meghatáro- zó. Fontos, hogy a szója vetését akkor kezd- jük, amikor optimális a talaj- és léghőmér- séklet és a vetést követő csap adék valószínűsége. Ebben az esetben a szó- ja kelése is gyorsabb, nem vontatott, és ha- marabb borítja a talajfelszínt.
a száraz évjáratban is fontos az alapkeze- lések jelentősége, mivel a legközelebbi eső is bizonyos mértékben érvényesíteni tudja a kijuttatott készítmények hatékonyságát, viszont ilyen évjáratban számítani kell az elhúzódó, több hullámban csírázó gyom- nyomással, amely szükségessé teszi a posz- temergens beavatkozásokat. Az állomány- kezelésnél a gyomok fenológiai állapota meghatározó, ezért törekedjünk arra, hogy a szik-, egy-két lombleveles gyomok ellen permetezzünk. Egy váratlanul érkező csa- padékos periódus eltolhatja a védekezési időpontot, amely a gyomok erősödését és a gyomirtás hatékonyságának csökkenését eredményezi. A kizárólag posztemergens technológiák alkalmazása a rezisztenciá- lis folyamatok elindulását is elősegíti. Ha- zai szinten tudományosan bizonyított az ALS-gátló hatóanyagokkal szemben rezisz- tens szőrös disznóparéj és olasz szerbtövis biotípusok megjelenése ( U ghy , 2024). A posztemergens kezelések esetében – főként száraz periódusban – a gyomirtó szerekhez adott hatásfokozók növelik a gyomirtási hatékonyságot (3. kép).
A szója termőterülete a korábbi évekhez viszonyítva a megváltozott agrárgazdasági körülmények és az ösztönző támogatási le- hetőségek hatására közel megduplázódott. A szántóföldi növénytermesztők kétségkívül ‘alternatív’ és jövedelmező megoldást látnak a szójatermesztésben, így biztosan számít- hatunk arra, hogy a következő években a szója felívelő helyet foglal el a vetésforgóban, amellyel egy időben számolnunk kell azzal a ténnyel, hogy egy kultúrnövény hirtelen és erőteljes területnövekedése törvényszerűen vonja maga után a növényvédelmi kihíváso- kat. Optimális termesztési feltételek mellett a szójatermesztés eredményességét egyér- telműen a gyomok elleni sikeres védekezés határozza meg. A szója sikeres gyomirtása az évjárathatás és a klimatikus viszonyok ext- rém változásainak függvényében a legmeg- határozóbb kihívást jelenti a termelőnek. A szója gyomirtásában alkalmazható ható- anyagok skálája nem széles körű, ezért a megfelelő hatékonyság és eredmény eléré- se érdekében fontos figyelembe venni azo- kat a befolyásoló tényezőket, amelyek direkt vagy indirekt módon határozzák meg a szója sikeres gyomirtását. 1/ Termőterület kiválasztása és az előve - temény kérdése – A terület talajtípusa és tulajdonságai (szervesanyag-tartalom, kém- hatás, kötöttség) első körben határozzák meg a gyomirtó szer kiválasztását. Számos esetben fordulnak elő olyan fitotoxikus tü- neti megjelenések, amelyek a nem megfe- lelő hatóanyag-választás miatt (pl. metob- romuron, klomazon hatóanyagok alacsony szervesanyag-tartalmú területeken történő használata) vagy a nem megfelelő fenológi- ai fejlettségben elvégzett gyomirtások után következnek be. A szójában a T 4 -es gyom- fajok dominanciája a meghatározó (1. kép), amelyek közül a kakaslábfű, muharfajok, parlagfű, libatop és disznóparéjfajok, selyem-
mályva jelentősége kiemelkedő. A területvá- lasztásnál kerüljük az évelőkkel (mezei acat, szulákfélék) fertőzött területeket. Az évelő gyomnövényeket az elővetemény gyomirtá- sában kell szabályoznunk, ellenkező esetben a szójaállományban ez a korrekció csak posz- temergensen, legtöbbször a szójanövények károsodásával tompítható, de véglegesen nem megoldható. Száraz évjáratban a gyo- mok erős viaszréteggel rendelkeznek, amely tovább nehezíti a gyomirtási hatékonyságot.
1. kép Egy- és kétszikű T 4 -es gyomfajok- kal erősen fertőzött szójaállomány (Fotó: Dr. Varga Zsolt) Előretörő probléma a szűkített vetésforgó, amelynek növénykórtani veszélyein túl a kul- túrnövények gyomfajként betöltött szerepe is hangsúlyos (napraforgókaszat 4-5 évig élet- képe,s és 25-30 cm-ről is képes kicsírázni). Ezt fokozza, hogy a herbicidtoleráns hibridek termesztése miatt szójában az árvakelésű napraforgó elleni gyomirtás nehezen megold- ható. A kalászos és kukorica után tervezett szója esetében már az elővetemény gyomir- tása is meghatározó tényező. Ebben az eset- ben kerüljük az aminopiralid és mezotrion hatóanyagok alkalmazását, ugyanis ezek
2. kép Tökéletesen sikerült preemergens gyomirtás széles sortávú szójában (Fotó: Dr. Varga Zsolt) 3/ Gyomirtási technológia és a hatóanya - gok kiválasztása, valamint a rezisztencia kérdése – A szója esetében a preemergens (vetés után, kelés előtt) gyomirtás alkalma- zása kiemelt jelentőséggel rendelkezik. Még
3. kép Előtérben imazamox + bentazon + hatásfokozó gyomirtó hatékonysága 14 nappal a kezelést követően (háttérben fehér libatoppal fertőzött kontroll) (Fotó: Dr. Varga Zsolt) Szerző: Dr. Varga Zsolt
26
27
Made with FlippingBook - professional solution for displaying marketing and sales documents online