Kezdő szójások tapasztalatai A várakozásoknak megfelelően a 2024- es év slágernövénye a szója, amely a tavalyi évi vetésterület közel duplája. Az előző évek környezeti és gazdasági kihívásai miatt várható volt, hogy a gazdák
ellátott, gyengén lúgos, völgytalpon fekvő tábla lett a termesztés helyszíne. Ezek az adottságok eleve meghatá- rozzák a területre alkalmazható éréscsoportokat, itt a fő szempont a várható vízellátottság volt, hiszen valamennyi terület alkalmas lenne a középérésű szójafajták termesztésére, azok is jó biztonsággal beérnének. Kardinális kérdés, mégis kevesen számolnak vele, hogy létezik-e olyan terményszárító, -feldolgozó a közelben, ami alkalmas a megtermelt termény befogadására, és az mennyire illeszthető be az ott betárolandó növényfajok közé. Ez szintén a választható éréscsoportot szűkíti le. A későbbiekben ez egyébként némi problémát okozott. A szakályi völgylábi tábla volt az az optimális vízellátottságú tábla, amelyen a leghosszabb, 0-1 éréscsoport közti, azaz a korai és középérés határán érő fajtát választottuk, a gyorsan kiszáradó déli lejtővállon (Csebény) a 000 éréscsoportú, azaz igen korai fajtát. Itt már a kezdetektől látható volt, hogy a termesztés sikere a csapadékon fog múlni, a három helyszín közül ez volt a legkockázatosabb. Somogy- jádon a két előző közti legjobb kompro- misszum alapján egy 0 érés-csoportú, vagyis korai fajtára esett a választás. Esetünkben is igazolódni látszik, hogy a magágy-előkészítés nem egyenlő a talaj túlművelésével és az indokolatlan műveletszám-emeléssel. Mindhárom termelő forgatás nélküli technológiát alkalmazott, a vetőmagágy optimális volt helyszíneinken . Saját tapasztalataim szerint azonban a szója közel sem érzékeny oly mértékben az aprómorzsás talajszerkezetre, sőt a túlművelt, szerkezetét vesztett talajon a csapó eső hatása inkább megnehezíti a kelést, mint elősegítené, viszont
a későbbi aratási kihívások miatt a talajfelszínt célszerű közel sima felszínűvé alakítani. Természetesen, mint minden technológiai elem, a vetőmagágy- előkészítés is kompromisszumok elé állít, hiszen a növényvédelem-alapkezelés hatékonysága is nagyban múlik rajta.
bejelentkezésekkel is dokumentáltuk, ez a Youtube videómegosztón a Szójanapló című csatornán követhető.
többsége inkább kényszerből, mégis hajlandó lesz nyitni egy számára eddig nem megszokott, új szántóföldi növény termesztése felé. A szója esetében számos olyan technológiai elem van, amely igényli a pontos időzítést, a fenológiai stádiumok ismeretét. Érzésünk szerint a marketing mellett a gazdálkodók nem kapják meg azt a támogató segítséget, amely egy ilyen új és termesztéstechnológiáját tekintve nem is egyszerű növény termelését sikerre vihetné, így a Pap és Papp Kft . a Szójakontrollal és a Galldorf Zrt .-vel karöltve felvállalta az aktív mentorálást. A programra jelentkezett három termelő egyenként tíz hektárra elegendő szója vetőmagot, talajvizsgálaton és növényanalízisen alapuló tápanyag- utánpótlási tervet, folyamatos személyes és telefonos konzultációt és vegyszerfelhasználási javaslatot kapott. Három teljesen eltérő termőhely (Baranya, Somogy, Tolna), különböző szemléletű gazdálkodók és rendelkezésre álló gépi infrastruktúra, az időjárás okozta nehezített pálya adta az idei év tapasztalatait, melyek alapján a legfontosabb tanulság, hogy a szója termesztéstechnológiája nem uniformizálható , hanem annak elemeit a helyi adottságoknak megfelelően szükséges adaptálni. Jelen írás ezekre a különbségekre igyekszik felhívni a figyelmet az egyes elemek ismertetése mellett. Az egyes eseményeket videós
1. kép: Csökkentett menetszám, szármaradványok, 45 cm-es sortávkép
A termőhelyválasztás tekintetében jól ismert közhely, hogy a szója a lapos, mélyebb fekvésű területeket szereti, melynek talaja jó szerkezeti állapotú, megfelelő lazaságú és átszellőzött, inkább kötött, de nem túl nehéz, semlegeshez közeli kémhatású stb. A három terület közül ezen kritériumoknak egy terület felelt meg többé-kevésbé, ez a Tolna vármegyei Szakályban , a Kapos völgyében, a folyó szomszédságában fekvő termőterület. A baranyai Csebényben ezzel szemben egy teljesen déli fekvésű 4-5%-os lejtővállon gazdálkodnak, a somogyjádi tábla pedig egy kis lejtésű, de közel 172 m tszf magasságon, völgytől, felszíni vizektől távol helyezkedik el. Ugyanilyen változatosak az egyes helyszínek talajai is, Somogyjádon erodált erdőtalaj csekély szervesanyag- tartalommal, semlegeshez közeli pH-val, Csebényben barna erdőtalaj, előzőleg hosszú éveken át gyepként, gyengén savanyú kémhatással, Szakályban pedig egy szerves anyagban rendkívül jól
2. kép: Túlművelt, lecserepesedett talajban nehezített a kelés
Vetés, sortávok videó
32
33
Made with FlippingBook - professional solution for displaying marketing and sales documents online