A területek tápanyagellátása talajvizsgálaton alapult, mindhárom esetben K-túlsúlyos utánpótlás lett volna indokolt, azonban erre a korábbi műtrágyabeszerzések miatt nem minden esetben került sor. A későbbi, ötleveles állapotban vett levélminták valamennyi esetben káliumdeficitet jeleztek, ez egyébként jellemző saját termőterületeinkre, de az országos minták jó része is hasonló képet mutat. A levélen keresztüli kálium-utánpólás kevésbé hatékony, mint a talajon keresztüli, így az esetek többségében a már említett fenológiai stádium eredményeire alapozva viszonylag rossz hatékonysággal pótolható. A szója nagy előnye a nitrogén-utánpótlás mértékének okszerű csökkenthetősége. Egy új szójás esetében kardinális kérdés, hogy a jól oltott vetőmagból kikelt növényke a két darab háromosztatú leveles állapotában elkezdi-e a légköri nitrogén megkötését . Ezt módunkban áll ellenőrizni a gyökéren elhelyezkedő élő gümők számlálásával.
A vetés mindhárom esetben szolgáltatással valósult meg, két eset- ben gabonavető géppel, míg Somogyjádon szemenkénti vetéssel, 50 cm-es sortáv- val, a rendelkezésre álló technikának megfelelően. A kelés jelen esetben is visszaigazolta a szemenkénti vetés előnyét, amely a pontos maglehelyezésben, a precíz vetésmélységben, ezáltal a robbanás- szerű egységes kelésben nyilvánult meg. A kelést követő 2-3 hétben jól látszanak az egyenetlen kelésből adódó fenológiai stádium-különbségek. Ritkán gondolunk ennek a különbségnek arra az aspektusára, miszerint az esetleges felülkezelés során lesznek érzékenyebb állapotban lévő szójanövénykék, amik elkerülhetetlenül elszenvedik a fokozott fitotoxicitást. Vegyszerezés tekintetében valamennyi kezdő szójás termelő más filozófiát követett. Csebényben a csökkentett vegyszerfelhasználás volt a cél, egyben a legkisebb költségvetés is itt volt megcélozva, így a vetés utáni, kelés előtti gyomirtás kimaradt, helyette a mechanikai gyérítés kapta a hangsúlyt már a magágy-előkészítés során is. Kezdő szójásoknak a magam részéről ezt a módszert semmiképp sem ajánlanám, prekoncepcióim ellenére azonban egy nagyon is vállalható tisztaságú kelés utáni összképpel szembesültünk. A felülkezelés mindezek ellenére elkerülhetetlennek látszott, a szója kéttrifóliumos állapotában megjelenő, elsősorban parlagfűből és nem túl számottevő libatopból álló gyomflóra miatt. Ezen a ponton szükséges megjegyeznem, hogy a felülkezelés időzítése – amennyiben szükséges – kulcsfontosságú a termés alakulására nézve . Esetünkben ennek a késleltetése és a csalfa illúzió a mechanikai gyomirtás
Esetünkben kizárólag Somogyjád volt az a helyszín, ahol megfelelő számú gümőt találtunk. Szakályban feltételezhetően a már említett, szokatlanul magas humusztartalom miatt a növénynek szükségtelen volt ápolni ezt az energiaigényes kapcsolatot, amely a szója esetében a Brayrhyzobium japonicum- mal való együttélésből alakul ki. Csebényben szintén nem keletkeztek gümők, viszont itt az okot nem sikerült megfejteni, a későbbi levélvizsgálat elégséges mennyiségű molibdént jelzett, a talaj szerkezete, kémhatása rendben volt, a humusztartalom gyenge, pangó víz, levegőtlenség nem jellemezte a területet. Limitáló elem lehet a kobalt, amelyre viszont nem végeztünk vizsgálatot. Mindezek mellett a levélanalízis szerint elegendő nitrogén állt a növények rendelkezésére. Tapasztalatként elmondható, hogy a kálium-utánpótlás nagy jelentőséggel bír, sokszor olyan területeken is, ahol a talajvizsgálat nem mutat hiányt. A területek egyikénél sem volt a növényben észlelhető jelentős foszforhiány. A nitrogén kötését folyamatosan vizsgálnunk kell , egészen a virágzás fenofázisáig, hiszen itt még jó lehetőségünk van a nitrogén utánpótlására fejtrágyázás formájában. Mindez talán eretnek gondolatnak hangzik, de ha nincs gümőnk és megfelelő mennyiségű felvehető nitrogénünk a talajban, a szója is képes kimerülni a termés szempontjából legfontosabb reproduktív stádiumokban.
sikerességébe vetett hitre nézve komoly termésveszteséget okozott, elsősorban a tábla dűlőin. A csebényi területen elhanyagolható volt az egyszikű gyomok jelenléte. Somogyjádon egy komoly preemergens szerkombinációt kapott a terület; klomazon, metribuzin és S-metolaklór hatóanyagokkal. Az időzítés itt tökéletesnek bizonyult, illetve az ízlésemnek talán túlzottan művelt talajfelszín egyenletessége is lehetővé tette a tökéletes vegyszerfilmréteg kialakítását, így a későbbiekben a felülkezelésre nem volt gondunk, az egyenletes és tiszta látványt egyedül az árvakelésű napraforgók megjelenése bontotta meg, melynek termésbefolyásoló értéke nem volt, kizárólag esztétikai.
4. kép: Mezei aszat, Somogyjád
5. kép: Napraforgó- árvakelés, Somogyjád
3. kép: Aktív, vérpiros metszésfelületű gümő
Nitrogénkötés, gümőszámlálás videó
34
35
Made with FlippingBook - professional solution for displaying marketing and sales documents online