tik, előfordulhat, hogy a posztemergens gyomirtást elhagyhatják. Ezzel a tech- nológiával a 6-8 cm-es növényállapottól a sorzáródásig 2-3 mechanikai gyomir- tást, sorpermetezést (ha indokolt), illetve lombtrágya-kijuttatást tudnak elvégezni. Sok múlik a betakarítás minőségén . Rapp Attila kihangsúlyozta: aki komolyan foglalkozik a szójatermesztéssel, elen- gedhetetlen, hogy speciális betakarító- gép-sorral rendelkezzen. Több géptípust használt már az elmúlt időkben, így jelen- tős tapasztalattal állítja: a rotoros rend- szerű kombájn flexibilis vágóasztallal a legalkalmasabb a minőségi betakarítás- ra , mivel a tört szemek aránya minimálisra csökkenthető. Vidékükön jellemzően 3,6-4,2 t/ha átlag- termés realizálható jó időjárási körülmé- nyek között. Szigorú technológiai fegyelem betartása mellett a 2,5 t/ha termésnél, a jelenlegi piaci viszonyokat figyelembe véve, támogatás nélkül már rentábilis a termesztés.
A területük egyharmadán termesztenek szóját, vetőmag-előállítási, valamint kí- sérleti és bemutató céllal. A gazdaság az ország – csapadékmennyiséget tekintve – szerencsésebb felén évi átlagosan 550- 600 mm csapadékkal számolhat, javarészt sík, mély fekvésű kötött réti talajok bizto- sítják a szója számára optimális termőkö- zeget. A csapadék éves eloszlása mégis kihívások elé állítja őket , mondja a szak- ember, hiszen a tenyészidőszakban náluk is arid környezettel kell számolni. Létfon- tosságúnak tartják a tenyészidőszakon kívül érkező, manapság leginkább csupán eső formájában lehulló csapadék meg- tartását, az elpárolgás minimalizálását. Ehhez olyan, elterjedtnek aligha nevezhe- tő talajművelési rendszerekkel dolgoz- nak , mint a min-till, strip-till és csökken- tett menetszámú művelés. Ezek jelenleg még nagy biztonsággal lehetővé teszik az országos átlagnál egy-másfél tonnával magasabb szójaterméshozamot, illetve megadják a szójának az árpa utáni másod- vetésként való termesztés lehetőségét. Mindenkori kihívásnak tartja Baranyi Atti- la a vetés optimális időpontjának meg- határozását . Idén a kompromisszumot a talajnedvesség, illetve a talajhőmérséklet közötti, jellemzően fordított korreláció jelenti. Az április végi, talajhőmérsék- let-függő vetést preferálják , hozzátette azonban, hogy környezetükben gyakori az április első napjaira tervezett vetés is, amikor a még jelen lévő nedvességet pró- bálja vegetatív fejlődési előnyre fordítani a gazdálkodó. A növényvédelmi kihívások kapcsán meg- jegyezte: a talajlakó kártevők közül idén első ízben okozott jelentős kártételt a drótféreg , valamint a szűk térségükben a tavalyi évben felbukkanó fésűslábú vi- ráglégy , amely károsító a vontatottan kelő
és a hideg miatt lassabban fejlődő szóját támadta. A vegetációs időszakban sokkal kisebb kihívást jelentett idén a száraz idő- járásra oly jellemző atkakártétel, viszont a kezdeti jó csapadékeloszlás és a vele együtt járó intenzív vegetatív fejlődés tö- kéletes alapot teremtett a peronoszpóra megjelenéséhez. A gombás megbetege- dést a károsítás mértéke miatt mégis fi- gyelmen kívül tudták hagyni. A legkomolyabb kihívást az érés és az aratás körülményeinek szokatlan együt- tállása okozta. A kezdetben kiugróan fejlődő és rekordtermés képét előrevetítő állománnyal indították a nyarat. A július közepétől szeptember közepéig tartó ren- geteg hőségnappal járó csapadékmentes időszak azonban a szóják java részét (ki- véve talán a 000 éréscsoportú, azaz igen korai szójákat) a legérzékenyebb fenoló- giai állapotában érte, mégpedig a szem- kitelítődés stádiumában. A rendelkezésre álló igen magas hüvelyszám és szemszám a kedvezőtlen szárazanyag-beépülési le- hetőségek miatt 15-20%-kal kisebb ezer- magtömegeket hozott, sok esetben az érés meglehetősen szokatlan jelenségek- kel ment végbe. Hüvelytől elválni nem tudó, beszáradt, töppedt magok, gyors vízvesztés egyébként zöld szárral és zöld levelekkel , amely a felületes szem-
lélővel elhitették, hogy késleltet- hető az aratás ideje. Sok esetben így átcsúsztak a szeptember közepén érkező csapadék utáni időszakra. Itt elsősorban a hosszabb, 1. éréscsoport volt érintett. Ez természetesen pergési szemveszte- séget, sőt az eső hatására visszazöldült állományokban lényegesen nehezebb csépelhetőséget, a terményben pedig a túlszáradt szemek mellett jelentős men�- nyiségű zöld, duzzadt szemet mutatott. A rutinos szójások által elmondott ta- pasztalatok is igazolják: a szója tudá- salapú növény. Nem tartozik a „ké- nyelmes” termesztésű kultúrák közé, gazdaságos termesztése nem hasonlít- ható össze egyéb szántóföldi növények termesztésével. A sikeres technológiá- hoz elengedhetetlen a folyamatos tanu- lás, a mindenkori személyes jelenlét. A termesztési adottságok mérlegelése mellett kulcsfontosságú mozzanat a talaj-előkészítés, a vetés időpontjá- nak megválasztása, a gyomok megfelelő fejlődési állapotának beazonosítása, a tápanyag-ellátottság ellenőrzése. Ki- derült számunkra az is, hogy a betakarí- tás sem lehet rutinszerű művelet még a sok tapasztalattal rendelkező szója- termesztőknél sem. Összeállította: Gáspár Andrea
PAP ÉS PAPP KFT. Baranyi Attila
Szintén Baranya vármegye délnyugati részén , a Szigetvári járásban, 530 hektá- ron gazdálkodik a Pap és Papp Kft. családi gazdaság. Baranyi Attila mint mentor, a kezdő szójások tapasztalatairól szóló cikk szerzője ez esetben rutinos szójás- ként a saját gazdaságukban megélt 2024. évi kihívásokról számolt be.
44
45
Made with FlippingBook - professional solution for displaying marketing and sales documents online