Reflektálj a kulcsszavakra!
• Utóvetemény-hatás : A szója után nitrogénigényes, nem hüvelyes növényt (pl. kukorica, kalászosok) érdemes vetni, mivel a talaj nitrogéntartalma 20-50 kg/ha értékkel nő, ami csökkent- heti a következő növény tápanyagigé- nyét. A szója gyökérzete jó talajszerke- zetet hagy maga után, amely kedvezően hat a következő növény csírázására és gyökérfejlődésére. Napraforgó és repce vetése nem javasolt a szója után, mivel közös betegségük, a Sclerotinia sclerotiorum rendkívül nagy problémát okozhat. • Gazdaságosság : 2024-ben a 3,3 t/ha átlagtermés mellé 175 000,- Ft/tonna átlagos értékesítési ár párosult. Így cca. 580 000,- Ft/ha árbevétel mellett 400 000,- Ft/ha költség figye- lembevételével cca. 180 000,- Ft/ha lett az üzemi eredmény. • Támogatás : Fenntarthatóságot elő- segítő alapszintű jövedelemtámoga- tás (BISS), valamint az Agro-ökológiai Program (AÖP) keretében nyújtott jutta- tások, fehérjenövények termesztésére vonatkozó támogatások, melyek hoz- zájárulnak a gazdálkodók bevételeinek növeléséhez, miközben elősegítik a kör- nyezetbarát gazdálkodási módszerek alkalmazását. • Értékesítési és piaci lehetőségek : Mind az ipari, mind a vetőmagcélra ter- mesztett szója értékesítési lehetőségei jók voltak az idei évben. Az ipari célra termesztett szója mutatta a legkisebb áringadozást az általunk termesztett növények közül. A jó minőségű vető- magra nagy lesz a kereslet, mivel az idei augusztusban a sok hőségnap és a talaj kiszáradása miatt fellépő stressz kö- vetkeztében a szóják kényszerérettek lettek, és az eddigi csíráztatási ered- mények sem alakulnak kedvezően.
emergens kezelést alkalmazunk. A vegyszeres kezelések után mechani- kai gyomirtást végzünk: sorközkultivát- or, gyomfésű. A folyamatos szerkivo- nások miatt egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a mechanikai gyomirtási megoldásokra. • Stresszfaktorok : A túl hideg talajba elvetett szójánál a csíranövények korai pusztulása következhet be · A hosszú ideig tartó belvízborítottság · Virágzás után az aszályos időszak levélherva- dást és virágszámcsökkenést eredmé- nyezhet · A szemkitelítődéskor fellépő aszály miatt a hüvelyek mérete kisebb lehet, benne kevesebb, ráadásul tö- pörödött magok képződhetnek · Jégeső után a növények fogékonyabbá válnak a fellépő betegségekre · Reproduktív idő- szakban a jégverés okozta szemveszte- ség. • Virágzás : Az indeterminált fajtákat termesztjük, itt a vegetatív és generatív szakaszok átfedik egymást. Kedvező, ha az alsó virágemeletek a talajfelszíntől 15-20 cm magasságban fejlődnek, így kisebb a betakarítási veszteség. • Növényvédelem : Leggyakrabban fel- lépő gombabetegségek a szójapero- noszpóra és a fehérpenészes szárrotha- dás. Sclerotinia ellen legcélszerűbb a mikrobiológiai készítmények alkalma- zása vetés előtt vagy vetéssel egy me- netben kijuttatva. Rovar és atka kárte- vők ellen szükséghelyzeti engedéllyel ellátott készítmények állnak rendelke- zésre. • Betakarítás : Amikor a szója csúcsi hü- velyei is biológiailag érettek, a szemek víztartalma 13-15%-os, és a száron kevés már a zöld hüvely. Flexibilis vágó- asztalokkal felszerelt rotoros kombáj- nokkal végezzük.
• Talaj : A Dráva menti mélyebb fekvésű öntéstalajok semleges pH-ja ideális a szója számára, míg a Zselic savanyú erdőtalajai kevésbé kedveznek a növény fejlődésének. • Vetőmagminőség : Kulcsfontosságú, kizárólag magas használati értékű oltott szója vetőmagot használunk, amely garantálja az egyenletes kelést. Általában 00 és 0 szójafajtákat termelünk. • Magágykészítés : Kalászosok és cukorrépa után középmély lazító, kukorica után szántunk, ezzel együtt szárbontó baktériumokat juttatunk ki. Tavasszal szántóföldi kombinátorral készítjük el a magágyat, és ezzel egy menetben Rhizobium-tartalmú baktériumtrágyát permetezünk ki. • Vetésidő : Általában április 10-30. között, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 12 °C-ot, ekkor biztosítja a csírázás optimális feltételeit. • Vetésmélység : Befolyásolja az egyen- letes kelést, ezáltal a gyomirtás haté- konyságát. Általában 3-5 cm mélyre vetünk, ezt a magágy minősége, a nedvességtartalom és a vetőmag mérete is befolyásolja. • Sortávolság : Az ipari célra termesz- tett szója esetén gabonasortáv, de az idei évben minden 3. sor lezárásával 50 cm-rel növeltük a sortávolságot. A vetőmagcélú szóját szemenkénti vetőgéppel 45 cm-es sortávval vetjük, hogy megkönnyítsük az idegenelési munkákat. • Gyomirtás : Minden évben végzünk alapkezelést. Ezt követően a gyom- helyzet függvényében 1 vagy 2 poszt-
Cserveni Csaba
A családi tulajdonban lévő Utód Agro Kft. Baranya megyében, Szigetvár térségében gazdálkodik. Évente 500-600 hektáron termesztenek szóját, ebből 220-250 hek- táron vetőmag-előállítási célra termelnek. Területeik túlnyomó része a Dráva menti öntéstalajokon helyezkedik el. Ezek sík fekvésű, jó vízgazdálkodású, középkötött és kötött talajok, melyek pH-ja 6-6,5, ami kifejezetten kedvező a szója számára. Ezeken a területeken az éves hőösszeg és a napsütéses órák száma az ország egyik legmagasabb értékét mutatja. Az M6-os főúttól északra elhelyezkedő területek a Zselic déli lankáin találhatók. Ezeken a földeken középkötött, savanyú barna erdőtalajok dominálnak, 4,5-5,5 közötti pH-val. Ezek a területek kevésbé alkalmasak a szója termesztésére, mivel nem biztosítják az optimális feltételeket a növény számára. Saját gazdaságuk mel- lett évente 500-600 hektáron integrálnak szójatermelőket. Reflektálj a kulcsszavakra! • Elővetemény : Leggyakrabban a kuko- rica az elővetemény, illetve a cukor- répa betakarítása után mindig szóját vetünk. A repce vetésterületének csökkentésével több lehetőségünk lesz a kalászos-előveteményre.
50
51
Made with FlippingBook - professional solution for displaying marketing and sales documents online